Alapszabályzat

A TIHANYI HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 2018. április 28. napján

 

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

 

  1. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jött létre.

 

  1. Az egyesület neve: Tihanyi Horgász Egyesület,

székhelye:                         8237 Tihany, Major utca 40.

pecsétje:                            körbélyegző, közepében egy hal, szélén körben az alábbi

felirattal: „TIHANYI HORGÁSZ EGYESÜLET 1983″.

 

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

 

  1. Az egyesület a tihanyi horgászok – Tihany községben lakó horgászok, valamint Tihanyban horgászatot folytató személyek – önkéntesen létrehozott szervezete, amely tagjait nyilvántartja és céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.
  2. Az egyesület célja tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint a tagok részére kedvező balatoni horgászati lehetőségek elérésének elősegítése.

Az egyesület tevékenysége kiterjed arra, hogy

  1. b) a tagok részére a horgászathoz szükséges okmányok beszerzését biztosítsa;
  2. c) a víziállással rendelkező tagokat képviselje;
  3. d) a tagjai tulajdonában lévő csónakkikötőket üzemeltesse;
  4. e) az egyesületet képviselje a balatoni horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos ügyekben.
  5. Az egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem végez, azonban a cél megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet, a célja szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve, végezhet.

III. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE

 

  1. Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.
  2. Az egyesületnek tagja lehet mindenki, aki a belépési kérelmében nyilatkozik, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és az egyesület vezetősége a jelentkezőt az egyesület nyilvántartásába felveszi. Nem vehető tagként az egyesület nyilvántartásába az egyesületből korábban kizárt személy, a kizárástól számított 3 (három) éves időtartamig. A vezetőség által az egyesület nyilvántartásába felvett új tag részére írásbeli igazolást kell kiadni a tagsági jogviszony létrejöttéről legkésőbb 30 napon belül. Az egyesületbe felvett tagoknak írásban kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy az egyesület a személyes adataikat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezelhesse.

 

IV. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    a) tag kilépésével;
    b) a tag halálával;c
    c) a tag kizárásával;
    d) a tagsági jogviszony felmondásával.
  2. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
  3. A tag kizárására irányuló kezdeményezést a vezetőséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén a vezetőség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely vezetőségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely vezetőségi tag köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A kizárt tag, határozat hatályon kívül helyezése iránt, a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő keresetet az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
  4. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell a tag utolsó ismert lakcímére történő postai megküldés útján. A kizárt tag az egyesületbe a kizárástól számított 3 (három) évig nem vehető fel tagnak.
  5. Ha a tag a tagdíj-, tagdíj kiegészítés fizetési kötelezettségének nem tett határidőben eleget, a vezetőség felmondhatja a tag tagsági jogviszonyát. A tagot, ha már legalább 3 (három) hónapos a késedelme, a felmondást megelőzően írásban, utóbb igazolható módon fel kell szólítani azzal, hogy a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg tagdíjhátralékát, ellenkező esetben a vezetőség fel fogja mondani a tagsági jogviszonyát. A tagsági jogviszony csak az írásbeli felszólítás eredménytelen eltelte után gyakorolható. A tagot, az általa az egyesület részére megadott, utolsó ismert lakcímén kell értesíteni.
  6. Az egyesületi tagság megszűnését követően, a volt tag nem jogosult az egyesület üzemeltetésében lévő csónakkikötők használatára és az egyesület részére engedélyezett víziállás fenntartására.

 V. A TAG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

  1. A tag joga:
    a) az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni;
    b) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, panasszal és felszólalással fordulni a vezetőséghez és a közgyűléshez;
    c) az egyesület tulajdonában és birtokában lévő eszközöket, az alapszabály vonatkozó szabályai szerint használni.
  2. A tag kötelességei:
    a) köteles a közgyűlés által meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítésére, így különösen köteles a tagdíjat a tárgyév június 30. napjáig befizetni, feltéve, hogy a tagsági jogviszony előtte keletkezett; köteles a tagdíj kiegészítés befizetésére a közgyűlés által meghatározott határnapig;
    b) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
    c) köteles az alapszabály rendelkezéseit és a közgyűlési határozatok rendelkezéseit betartani;
    d) köteles védeni az egyesület tulajdonát,
    e) köteles védeni mindazon természeti értékeket, melyek megóvása minden horgász kötelessége;
    f) köteles a horgászatra és vízi közlekedésre vonatkozó szabályokat betartani;
    g) köteles a személyes adatainak, különösen lakcímének megváltozását, e-mail elérhetőségét bejelenteni az egyesületnek;
    h) a kikötőhelyet használó tag köteles a vonatkozó kikötői üzemeltetési szabályzatokban foglaltakat betartani;
    i) az egyesület üzemeltetésében lévő csónakkikötőben tulajdonnal rendelkező tag köteles az átruházási szándékát az átruházást megelőzően legalább 15 nappal a kikötőmesternek és az egyesület elnökének bejelenteni;
    j) az egyesületi tagság megszűnését követő 15 napon belül köteles a vízijárművét, csónakját a kikötőből elszállítani, ennek elmaradása esetén, köteles az egyesület által az elszállításra és az őrzésre fordított indokolt és igazolt költségeket 15 napon belül megtéríteni;
    k) az egyesületi tagság megszűnését követő 30 napon belül köteles a tulajdonában lévő csónakkikötői hely tulajdonjogát az egyesület tagjára, a kikötői közösségre vagy az egyesületre átruházni, az átruházás elmaradása esetén, a kikötői közösség vagy az egyesület jogosult a kikötőhelyet használatba venni.

 

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

A közgyűlés

  1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg.
  2. A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, de a vezetőség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható.
  3. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést a vezetőség hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

– az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítés, vagy

– a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés, vagy

– közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés.

A meghívó tartalmára a Ptk. 3:17.§ rendelkezései irányadók. A meghívót az egyesület honlapján a közgyűlést megelőző 15 nappal közzé kell tenni.

  1. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
  2. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak.
  3. A közgyűlés határozat-képességéhez a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50%+1 tag személyes jelenléte) szükséges. Ha a közgyűlés nem határozatképes ismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze.
    A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlésre vonatkozó meghívó a közgyűlési meghívóval együtt is megküldhető a tagok részére. Az eredeti meghívóban az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozóan a tagokat külön is figyelmeztetni kell.
  4. A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    c) az egyesület céljának elérése veszélybe került.
  5. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) az alapszabály módosítása;
    b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
    d) az éves költségvetés elfogadása;
    e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
    g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    h) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
    i) a végelszámoló kijelölése.
  6. A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármely vezetőségi tag, vagy a közgyűlés által választott tag vezeti. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőket.
  7. A közgyűlés nem nyilvános.
  8. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza valamennyi kérdésben, figyelemmel a Ptk. 3:19. § (3) bekezdésében foglaltakra. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.
  9. A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület vezetősége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület honlapján közzétenni. A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni.

 

A vezetőség

  1. Az egyesület ügyvezetését hat tagú vezetőség látja el. A vezetőség tagja az elnök, a titkár, a gazdasági vezető és a három kikötőmester, akiket a közgyűlés 5 évre választ meg. Titkárnak olyan személy is megválasztható, aki nem tagja az egyesületnek. A vezetőség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. A kikötőmestereket elsődlegesen az illetékes kikötőgyűlések, másodlagosan az egyesület vezetősége jogosult jelölni, míg az elnököt, titkárt, gazdasági vezetőt bármelyik egyesületi tag jogosult jelölni.
          Az egyesület 2015. 04. 25. napján 5 évi időtartamra választott vezetősége:
    Urbancsok Zsolt elnök (anyja születési neve: Kántás Mária, lakcíme: 8237 Tihany, Aranyház utca 42.),
    Sörös Gábor titkár (anyja születési neve: Sindler Klára, lakcím: 8237 Tihany, Major utca 40.),
    Vörös Pál gazdasági vezető (anyja születési neve: Tósoki Gizella, lakcím: 8237 Tihany, Völgy utca 16.),
    Polyák János Antal 1. sz. csónakkikötő kikötőmester (lakcím: 2451 Ercsi, Széchenyi utca 6.),
    Máté Miklós 2. sz. csónakkikötő kikötőmester (lakcím: 8230 Balatonfüred, Lóczy Lajos utca 78.),

    Az egyesület 2018. 04. 28. napján 2 évi időtartamra választott vezetősége:
          Rádóczy Zsuzsanna  3. sz. csónakkikötő kikötőmester (lakcím: 1013 Budapest Lánchíd út 17.),

  2. A vezetőségi ülést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, amely akkor határozatképes, ha legalább négy tag jelen van. A vezetőség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A vezetőség ülései nem nyilvánosak. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az titkár hívja össze és vezeti. Az üléseken tanácskozási joggal vehet részt a felügyelő bizottság elnöke és a kikötői vezetőségek tagjai. Szavazategyenlőség esetén a feltett javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  3. Az egyesület vezetősége irányítja az egyesület munkáját két közgyűlés között. A vezetőség dönthet minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. A vezetőség jogosult arról határozni, hogy a hatáskörébe tartozó bármely ügy elintézésével a vezetőség tagját vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt bíz meg. A vezetőség beszámolót készít a végzett munkáról és a költségvetés végrehajtásáról a közgyűlésnek. A vezetőség munkáját az elnök irányítja. A vezetőség készíti el és terjeszti a közgyűlés elé a költségvetési tervet és az éves beszámolót.
  4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
    a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
    b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
    c) visszahívással;
    d) lemondással;
    e) a vezető tisztségviselő halálával;
    f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  6. Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló. A bankszámla feletti rendelkezéshez két vezető tisztségviselő, első helyen az elnök vagy a titkár, második helyen a titkár (ha az elnök ír alá első helyen), vagy a gazdasági ügyintéző aláírása szükséges. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes önállóan, általános jogkörrel képviseli az egyesületet.
  7. Az egyesület titkára felelős az egyesület szervezeti adminisztrációjáért.
  8. Az egyesület gazdálkodásának adminisztrációjáért a gazdasági vezető a felelős. Az egyesület könyvelésével szakképzett személyt kell megbízni.

 

A felügyelő bizottság

  1. A közgyűlés 5 (öt) éves időtartamra választja meg a felügyelő bizottság elnökét és két tagját.
    Az egyesület 2015. 04.25. napján 5 évi időtartamra választott felügyelő bizottsága:
    Dobos Géza Zsolt elnök (lakcíme: 8237 Tihany, Csokonai utca 10.),
    Németh Balázs tag (lakcím: 8258 Badacsonytomaj, Kisörsi utca 7.),
    Torma József tag (lakcím: 8237 Tihany, Csokonai utca 76.),
    A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
  2. A felügyelő bizottság testületként jár el, évente ülést tart. Az ülést a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A felügyelő bizottság határozatképes, ha az elnök és legalább egy tag jelen van. A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapszabályszerű és jogszabályszerű működést és a költségvetés végrehajtását. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

VII. A CSÓNAKKIKÖTŐK

 

  1. Az egyesület, mint jogi személy üzemeltetésében vannak az egyesületi tagok által épített, hatósági engedéllyel rendelkező csónakkikötők (1. sz. Rév 31 férőhellyel, 2. sz. Sajkodi 40 férőhellyel, 3. sz. Itató 25 férőhellyel). A kikötők üzemeltetéséért a kikötői tulajdonnal rendelkező tagok és az általuk választott kikötőmesterek a felelősek. A kikötői tagok kötelesek betartani a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyeletének hatósági engedélyeiben és a kapcsolódó kikötői üzemeltetési szabályzatokban foglaltakat.
  2. A csónakkikötők felépítményi része a tulajdonos tagok osztatlan közös tulajdona, az egyes csónakhelyekre eső egyenlő arányban. A csónakkikötőkben csak az egyesület olyan tagja helyezhet el a jogszabályoknak megfelelő csónakot, aki a kikötői felépítményben tulajdonjoggal rendelkezik.
    A kikötők felépítményében a tulajdonjog alapulhat a létrehozásban történt közreműködésen (eredeti szerzés), átruházáson, és öröklésen. Átruházással csak az egyesület tagja vagy az egyesület szerezhet tulajdonjogot a felépítményben. Az átruházáshoz az illetékes kikötői vezetőség előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges. A csónakkikötő felépítményi tulajdonjoga az öröklési jogi szabályok szerint örökölhető. Az örökös(ök) döntése szerint vagy belép az egyesületbe, vagy átruházza az örökölt felépítményi tulajdonjogot az egyesület tagjára, a kikötői közösségre vagy az egyesületre.
  3. A csónakkikötők hatósági engedélyezését az egyesület végzi. A csónakkikötő létesítésével, engedélyezésével, fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget az adott csónakkikötőben érdekelt tagok kötelesek viselni. A költségek a csónakkikötő helyek számának arányában kerülnek felosztásra a tulajdonos tagok között, akik azt tagdíj-kiegészítés jogcímén fizetik be az egyesület részére. Az egyesület költségvetésében és az éves pénzügyi beszámolóban az egyes kikötőkkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat önálló tételekként kell feltüntetni és a tagdíj kiegészítés mértékét évente ehhez kell igazítani.
  4. A csónakkikötők tagsága évente, a közgyűlést megelőzően köteles gyűlést tartani, ahol legalább a tárgyévi várható kiadásokról kötelesek határozni. A kikötői gyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, amit meg kell küldeni az egyesület elnökének. A kikötői gyűlés a megjelent tagot egyszerű többségével hozza határozatait. A kikötői gyűlés köteles kikötőmestert választani, valamint a kikötőmester tevékenységének segítésére egy vagy több kikötői vezetőségi tagot választani a kikötőhellyel rendelkező tagok közül (kikötői vezetőség). A kikötői vezetőségek tagjai, kivéve a kikötőmester, nem tisztségviselői az egyesületnek, de a kikötői működést elősegítő testületek. Megbízatásuk maximum 5 (öt) évre szól. Ha a kikötőgyűlés nem tud dönteni a kikötőmester személyét illetően, úgy a kikötőmestert az egyesület közgyűlése az egyesület vezetőségnek jelölése alapján választja meg.
  5. A csónakkikötők üzemeltetési szabályzatát a kikötői gyűlés fogadja el. Az üzemeletetési szabályzatot mindenkinek be kell tartania. A csónakkikötők fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával összefüggő feladatokat, munkákat, a kikötőmesterek javaslatai alapján az egyesület vezetősége határozza meg és végezteti el.
  6. A csónakkikötői tagságról az egyesület külön nyilvántartást vezet. A tag az illetékes kikötőmesternek és az egyesület elnökének köteles bejelenteni, ha kikötőhelyét el kívánja idegeníteni, vagy kikötőhelyet kíván szerezni. A csónakkikötőkben csak az a tag jogosult csónakot elhelyezni, aki a szabályok betartása mellett szerzett tulajdont.
  7. A csónakkikötő helyet a tag bérbe, haszonkölcsönbe nem adhatja. Nem tilos a csónak használatának átengedése rokonok, ill. barátok részére eseti jelleggel. Az egyesület és a kikötői közösség a tulajdonában, illetve a használatában lévő kikötőhelyeket az egyesület céljainak megfelelően hasznosíthatja.
  1. A kikötőkben elhelyezett csónakot horgászat és a víziállások elhelyezése és megközelítése céljából lehet tartósan használni. A csónakhasználatnak mindenben meg kell felelnie a jogszabályok rendelkezéseinek.

VIII. A VÍZIÁLLÁSOK

 

  1. Az egyesület, igény szerint, ellátja a tagjai külön-külön tulajdonában lévő, a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő tihanyi víziállások mederhasználati szerződéseinek ügyintézésével kapcsolatos képviseletet. A szerződés megkötésével kapcsolatos díjakat, költségeket a tagnak meg kell fizetnie az illetékes hatóság részére közvetlenül. Az egyesület víziállással kapcsolatos költségeit a tagnak meg kell térítenie az egyesület részére tagdíj kiegészítésként. A víziállásnak mindenben meg kell felelnie a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek.
  2. A víziállás létesítésével, fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget a víziállás tulajdonosa köteles viselni. A víziállás az azt létrehozó egyesületi tag tulajdona.

IX. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

  1. Az egyesület tagjai által befizetett tagdíjak és tagdíj kiegészítések képezik a gazdálkodás alapját. Ezen összegek a közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint használhatók fel.
  2. A vezetőség javaslata alapján az egyesület közgyűlése fogadja el a tárgyévi költségvetést legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig. A költségvetésben meg kell tervezni a várható bevételeket és kiadásokat.
  3. Az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, a mindenkori hatályos jogszabályokban elvárt megnevezéssel és tartalommal, legkésőbb május 31. napjáig a közgyűlés elé kell a vezetőségnek terjesztenie.
  4. Az egyesület köteles a költségvetésben tervezni, majd megtéríteni a vezetőség tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak az egyesület érdekében és képviseletében teljesített készkiadásait. Az egyesület titkára és az egyesület könyvelője díjazás ellenében látja el tevékenységét, feltéve, ha a díjazásra igényt tart. A díjazásuk mértéke része az éves költségvetésnek és beszámolónak.
  5. Az egyesület, gazdálkodása során, biztosítja a csónakkikötők biztonságos üzemeltetésének feltételeit, melynek elsődleges forrása a csónakkikötői tagok által befizetett tagdíj kiegészítés. A tagdíj kiegészítés mértékére az illetékes kikötőmester tesz javaslatot a vezetőségnek legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig.

X. ZÁRÓRENDELKEZÉS

Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira, megszűnésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Záradék:

Az egyesület közgyűlése a 2018. április 28. napján hozott határozattal az alapszabály módosításáról döntött és hozzá igazította az alapszabályt a Ptk. és a Ectv. hatályos rendelkezéseihez.

A létesítő okiraton a változások –dőlt betűvel jelölve átvezetésre kerültek, miként is ezen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján hatályos tartalmának, így aláírásommal ezt is igazolom.

Tihany, 2018. április 28.

 

Urbancsok Zsolt
a Tihanyi Horgász Egyesület
elnöke

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

..……………………………..                                              ..……………………………..

Vörös Pál                                                                               Sörös Gábor

8237 Tihany, Völgy utca 16.                                                 8237 Tihany, Major utca 40.